A gyerekek idén mindenkinek tekertek méhviasz gyertyákat. Kicsit hajszárítóval megmelegítették a méretre vágott műlép csíkokat, majd annyira szorosan, amennyire csak tudták feltekerték őket, középen természetesen a kanóccal. Nagyon jól sikerültek, szép lassan égnek és az illatuk a legkedvesebb illat számomra!
A fő ajándék idén a "csomagolás" volt. Anyukáméknak, húgaimnak és Zsuzsi barátnőmnek is varrtam egy vászon szatyrot, amire zsebnek a gyerekek egy-egy rajza került. Kiválasztottam az elmúl egy hónap rajzterméséből a négy legszebbet és rávasaltattam egy fehér vászonanyagra. Olyan öröm volt látni, ahogy az eleve szépséges gyerekrajzok egy egészen más textúrán még varázslatosabbak lesznek!
A gólyamama a három kis gólyával a fészekben Ágosatonunk alkotása és Zsuzsi barátnőmnek készült belőle szatyor, aki idén lett háromgyermekes anyuka. Mikor elvittem a rajzokat vasaltatni ebből a rajzból kettőt készíttettem azzal a reménnyel, hogy majd, egyszer magamnak is varrok egyet. Mikor megvarrtam a négy szatyrot arra gondoltam, ha most nem csinálom meg az ötödiket, a sajátomat, akkor soha. Szóval elkapott az önzőség és magamat is megajándékoztam. Jól tettem, nagyon szeretek csak ránézni is!
A másik kedvencem idén, a filcanyagból készült, Szent család volt, amit itt: http://www.pinterest.com/pin/222787512786329138/ találtam. Készítettem barátoknak, szomszédoknak, rokonoknak és magunknak is egyet...mert ennek sem tudtam ellenállni. Csodaszép!
Idén először szaloncukrokat is készítettünk. Vajkaramellát főztem, amit ezüst és arany csomagolópapírba csomagoltunk nagymamával, dédmamával közösen. A csomagoláshoz az ötletet Ambrus rajztanár néniétől kaptam és nagyon hálás vagyok érte, mert olyanok lettek pont, amilyeneknek szerettem volna őket. A fára is és az ajándékcsomagokba is jutott belőlük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése