A betegségek és a változékony idő ellenére kijutottunk egy órára az erdőbe beszerezni az első adag idei, zsenge medvehagymát. Engem évről évre lenyűgöz és élet örömmel tölt el ez a zöldözön ami ilyenkor megállíthatatlanul elönti az erdőt. A gyerekek, ahogy leszakították, már falták is az enyhén csípős, zöld leveleket. Gyűjtöttünk is persze, mindenki a maga kosarába. Olyan vicces, hogy a gyerekek minden élethelyzetben markánsan tudják hozni a saját karakterüket! Ambrus sundán-bundán mosollyal jött hozzám, hogy húzzak egy jó levelet, kártyázzuk! És persze szorgalmas felnőtteket is meghazudtoló kitartással és sebességgel gyűjtött. Ágoston is szorgalmasan szedegette a leveleket, de közben minden hóvirágot megcsodált közelről, gyönyörködött az illatos hunyorokban és a kosara alján egy kis piros autó lapult, mert ő félember lenne négy kerék nélkül. Borika főleg eszegetett, jött-ment, táncikált a köveken, énekelgetett, majd leült egy óriási zöld orra és kérte, hogy neki is legyen annyi hagymája, mint a fiúknak, mire mi készségesen tele hordtuk a kosarát, mert olyan ügyes, hogy ilyen betegen is eljött velünk!
Most még csak nyersen esszük, de a következő gyűjtést már eltesszük sütjük, főzzük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése