A szűkös anyagi keretek miatt, még nem tudtam döntést hozni arról, hogy mi legyen az első lépés a házzal kapcsolatban. Új tető kéne, galéria jellegű tetőtér, ahol tudnánk aludni, új vakolat belülre, új nyílászárók, aljzatbeton... Abban viszont biztos vagyok, hogy mire van szükség a területen. Bozót irtásra, teraszok kialakítására, ágyások ácsolására és vadhálóra, ha nem azt a sok őzet, szarvast, vaddisznót akarjuk etetni, akik keresztül-kasul járnak kelnek a telkünkön : ).
Robi az, aki fűkaszál és bozótot írt, nagyon látványos eredménnyel, én pedig vagy itthon maradok a gyerekekkel vagy vele tartunk és kirándulunk addig, amíg ő dolgozik.
A ház és a pince már teljesen kiszabadult a bozót fogságából. Először tudtuk körbejárni a kicsi épületet.
A bozót nagy része szeder bokor. Mivel egyébként nagy rajongói vagyunk ennek a lenyűgöző gyümölcsnek, sőt a leveléből készült teát is fogyasztjuk, nem vágunk ki minden bokrot. Néhány megmarad, mert a saját birtokunkról szedrezni még jobban esik!
Amikor nekivágunk az erdőszélnek, a gyerekek mindig egy kicsit izgulnak, félnek a vaddisznótól, rókától. Aztán tíz lépés után valami nagyon érdekesbe botlunk, és a figyelmük elterelődik, elfelejtik korábbi félelmeiket, és mindig érdekes élményekkel és kincsekkel érünk "haza". Most csíkos bogarat és pöttyös tollat találtunk. A pöttyös tollat csak nehezen derítettem ki, hogy harkályé, hiszen a fakopáncs fekete, fehér meg piros, de a könyvek szerint, az alsó tollai, amit nem látunk pöttyösek mind.
Azért a ház körül is van szórakozási lehetőség a gyerekeknek. Van egy ócska rács a bejárati ajtón, amin naphosszat képesek hintázni, sőt még az uzsonnát is azon lógva eszik meg legszívesebben. Robival elhatároztuk, hogy amint lesz rá lehetőségünk felszerelünk nekik hintákat az öreg diófára, ami a telek út menti részén, szinte adja magát, hogy gyerekek játszanak alatta, körülötte...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése